Repertoár

Következő előadás

holokauszt mondráma Sárdi Mária írása alapján

Helyszín és időpont hamarosan!

MÁJUS

2022

Következő előadás

dráma 

Helyszín és időpont hamarosan!

MÁJUS

2022

Következő előadás

abszurd szimbolista játék Samuel Beckett nyomán

Stream előadás

MÁJUS 1.

2022

Következő előadás

holokauszt mondráma Tadeusz Borowski regénye alapján

Helyszín és időpont hamarosan!

MÁJUS

2022

Aktuális

Jelenlegi és tervezett munkáink

2022

Samuel Beckett nyomán



Dramaturg-rendező: Kriszt László
Fotó: Telegdy István


Második világháború, Auschwitz. A hely, ahol megáll az idő, s akik a következő napon fel tudnak kelni a priccsről, azok csak a múltba vesző emlékek visszaidézésébe menekülve tudják túlélni a jelent. A lágerben az idő mint fogalom megszűnik, csak a most létezik, a holnapot már nem biztos hogy megérik.

Tadeusz Borowski azonos című kisnovellája alapján.

Előadja: Illés Tamás
Dramaturg-rendező: Kriszt László

2021

Három ember találkozik egy szobában, amelynek csak bejárata van, kijárata nincs. Mindhárman súlyos terheket hordoznak a lelkükben. Találkozásuk felszínre hozza a múltban elkövetett bűneiket, s egyben jó alkalom lenne azok megbánásra. De a bűn maga a büntetés.

Egy Sartre dráma, amely tükröt tart a hit nélküli ember elé.

Ines: Gergely Zsófia
Estelle: Gunyecz Anna Piroska
Garcin: Illés Tamás
Szobainas: Kovács Domonkos

Iró: Jean-Paul Sartre
Grafika: Vég András
Kamera-vágás: Kárer László
Dramaturg-rendező: Kriszt László
Produkciós menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Producer: Ripli Zsuzsanna

Kora délután volt, amikor megérkeztünk. A láger kapujában akkor zenekar játszott, csupa csíkos ruhás nő. Gyerek fejjel úgy gondoltam, ahol zenével fogadnak, az nem is lehet olyan rossz. Rosszul gondoltam.”

Második világháború, Magyarország, Budapest. A zsidókat gettóba zárják vagy Németországba hurcolják.

Sárdi Mária azonos című regénye alapján

Előadja: Gunyecz Anna Piroska
Dramaturg-rendező: Kriszt László

Archívum

Betekintés a Kazán István Kamaraszínház eddigi munkásságába

2017

Mese az állatkertről






Két idegen találkozik a new yorki Central Parkban egy padon. Egyikük sem sejti, hogy az életük innentől kezdve gyökeresen megváltozik. Vagy talán az egyikük már mindent előre látott?




Írta: Edward Albee
Dramaturg-rendező: Kriszt László
Fotó: Telegdy István

2016-2017

A pulóvergyűjtő (keresztmetszet)


Rose magányos, zárkózott, álmai világában ábrándozó nő. Cliff egy szintén magányos kamionos, aki felejteni akar - meg egy kóbor numerát. Befogadni, elfogadni már egyikük sem tud, ki ezért, ki azért. Rose a realitás nélküli illúzió világában, Cliff pedig az illúzió nélküli realitás világában él. Kettejük találkozása nem mindennapi helyzetet eredményez.

William Mastrosimone azonos című műve alapján.

Dramaturg-rendező: Kriszt László
Grafika: Pásztor Attila
Fotó: Telegdy István
Zenei szerkesztő: Kárer László

Kozmikus Ady (verses est sorozat)








Ady megalkotja az új, legegyénibb, legmagyarabb, legmodernebb költői nyelvet és életművet. A költészet mint átélés és kifejezés számára sosem játék volt, hanem a legőszintébb élet-halál kérdés. A Kazán István Kamaraszínház először 2010-ben mutatta be az Ady Endre életművét körülölelő verses összeállítás-sorozatát Halálos ölelés I-II., Isteni versek-isteni mozdulatok I-II és Ady maraton címmel. Ennek folytatása a Kozmikus Ady sorozat.

Gellérthegyi álmok (keresztmetszet)







Második világháború, egy lány és egy fiú, egy gellérthegyi romos villa. Két ember, két személyiség, két sors - mégis van bennük valami közös. Nem tudják, hogy megérik-e a másnapot.



Író: Karinthy Ferenc
Dramaturg-rendező: Kriszt László
Fotó: Telegdy István

Malaga (keresztmetszet)

A helyszín egy vasútállomás váróterme, ahol a vasutas sztrájk miatt várakozni kényszerülő utasok gyűlnek össze, akarva, akaratlanul is megismerve egymás múltját és jelenét. Egy házasságukat megmenteni akaró pár, egy válni készülő férfi és egy szingli nő múltját, jelenét és az abból következő lehetséges jövőjét ismerhetjük meg. Csak hogy nem minden úgy alakul ahogy hihetnénk! A darabban a “párkapcsolati elidegenedés” mint a Belga társadalom egyik alap problémája, és az abból kivezető perspektívák lehetőségei nem azonosak, nem azokat a megoldásokat kínálják amit /mi nézők/ itt Közép-Kelet Európában megszoktunk. A darab éppen ettől válik izgalmassá, érdekfeszítővé mert miközben egy teljesen más kultúrát ismerhetünk meg, mégis, az alap emberi problémák, kiútkeresések azonosak a mieinkkel.

Írta: Paul Emond
Fordította: Károly Judit
Grafika: Kárer László
Fotó: Telegdy István
Dramaturg-rendező: Kriszt László (Hofra ügynökség hozzájárulásával)
BARAT (Astrid férje) Vég András
ASTRID (Barat felesége): Major Bea
FLAMBARD (a félig elvált férfi): Homonai István mv.
AMANDA (a szingli nő): Dombrádi Alina

Pamacs (zenés mesejáték)




Zenés mesejáték, sok humorral, énekkel fűszerezve - minden korosztály számára!



Írta: Karda László
Jelmez: Vozsech Enikő
Dramaturg-rendező: Kriszt László
Közreműködők: Bedics Tünde, Dombrádi Alilna, Major Bea, Égető Fanni, Sándor Anna, Szaó Emőke, Dukán Dániel, Vég András, Szofi Nozdroviczky, Nagy Oxána, a színészképző stúdió hallgatói

Vallomások (verses monodráma)





Szerelem, boldogság, lelki fájdalom, elhagyatottság, szenvedés, s minden ami egy ember életében nyomot hagyhat. Az elhagyatottság érzése feldogozhatatlan, csak a szenvedést érezzük, s kezelni egyszerűen nem tudjuk. De ahogyan Ágoston mondja: Szeress, és tégy, amit akarsz! S ha sikerül, akkor talán ez segíthet. Ezt fogalmazza meg gyönyörűen a Farkas József verseiből készült előadás.



Előadja: Ripli Zsuzsanna

Magányos Johanna (monodráma)






"Most már tudom, hogy Isten elhagyatottsága az ő ereje: Hát az én elhagyatottságom is az én erőm lesz ezentúl; jobb egyedül lenni Istennel; az ő barátságában sohasem fogok csalódni, sem az ő tanácsaiban, sem az ő szeretetében. Bízni fogok az ő erejében vakon, vakon, bízni fogok benne mindhalálig.”



Előadja: Ripli Zsuzsanna

2010-2012

Ady maraton (verses összeállítás-sorozat)

HALÁLOS ÖLELÉS Ady szerelmes versei csendülnek fel. A szerelem amely egész életét átszőtte, s mely a halálba vitte, mégis izzó lángként lobogott benne mindhalálig. A hallható versek mellett, melyek már szinte önmagukban zenének hatnak, azok táncban is láthatók, érdekes párhuzamot képezve audvitás és vizualitás közt. Adynak két dolog sikerült az életében: a halál és a halhatatlanság.

PATRIÓTA VERSEK Ady a magyarságát mindig a legfontosabb értéknek tartotta, és nem adta fel azt. Legfeljebb másként értelmezte, mint az átlag. A Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versben szembeállítja Vereckét és Pusztaszert, a magyar történelem két jelképét: a honfoglalást és az államalapítást. Ő nem a Pusztaszernél megalapított feudális államot élteti, hanem a Vereckénél bejött ősi magyarságot. Saját magát is ide sorolja, az eredeti, tiszta forráshoz. Ady nem a bajok elfedésével, a problémák letagadásával volt hazafi, hanem nyílt és bátor szavakkal leleplezte a hibákat, gondokat. Ady hazafias, más szóval patrióta versei hallhatók.

ISTENES VERSEK – ISTENI MOZDULATOK Az istenes Ady: a legmélyebb Isten-találkozás költő-zsenije. Átéli az emberi akarat csődjét, a tehetetlenség életformáló erejét és a kegyelem csodáját. Ekkora életcsődben, ilyen bénító tehetetlenségben és ilyen egyetlenszerű lélekcsodában csak a kozmosz legnagyobb lírai költőjének lehetett osztályrésze.